Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az aurák érzékelése

 Az aura érzékeléséhez, elsődlegesen az étertest megpillantásához nyugodt, feszültségektől mentes állapot és kezdetben félhomály és egy másik személy szükségeltetik. Kérd meg a segítődet, hogy álljon egy egyszínű fal elé (lehetőleg egyszínű ruhában, hogy a minták és a színek ne vonják el a figyelmedet), tőled kb. 2-3 méterre. Úgy nézz rá, mintha egy mögötte kb. 1 méterre lévő pontot fixálnál, miközben őt (is) látod. Az aura a legerősebben a fej körül és a vállaknál, vagy a kezeknél, elsősorban a tenyércsakránál érzékelhető a legerősebben. Érdemes először ezeket a területeket figyelni. Pár másodperc elteltével körvonalazódik egy felhőszerű derengés, az étertest. Ez könnyedén látható a fizikai látás segítségével, ám a továbbiakkal kicsit nehezebb a helyzet. Lehet, hogy felfigyeltél már arra, hogy bizonyos emberek mellett jól vagy rosszul érzed magad, függetlenül attól, hogy akár komolyabban megnézted vagy ismerted volna korábban. Belekerülve az illető aurájába, 'megláttad' az asztrális és mentális rétegeit, amikre ösztönösen reagáltál, feltöltődtél, esetleg lemerültél tőle. Idős, beteg emberek mellett érezhetted azt is, hogy zsibbadni kezdenek a kezeid, esetleg a tenyeredben vagy az ujjaidban melegséget tapasztaltál. Ahogy a legyengült aura találkozik egy erős, feltöltődött szervezettel, automatikusan rákapcsolódik, még akkor is, ha annyira 'lyukas', hogy képtelen a hosszabb távú feltöltődésre.

 


A látás tehát ezen a síkon már kezd egyenértékű lenni az érzéssel, hiszen az asztrális rétegről van szó. Ahogy egyre feljebb haladunk, úgy olvadnak össze az egyes érzékszervek. Már nem látás, nem érzés, nem logika, hanem tudás. És mégis mindezek összessége. Az asztráltest érzékelése csukott szemmel is történhet, bár az sem szokott zavaró lenni, ha nyitva van. Érdemes akkor gyakorolni, amikor már adott egy helyzet, egy pozitív vagy negatív érzés valakivel kapcsolatban, akinek az aurájával érintkezik az energiarendszered.

Amikor az érzés felmerül, tudatosítsd, igyekezz meghatározni a milyenségét, az irányultságát. Azt, hogy Te indítottad-e el a sugarat, azaz ítélkeztél a látottak alapján, vagy csak fogadtad a beérkező információkat.
A további rétegek érzékelése már sok gyakorlást, tapasztalatot és önismeretet igényel, hiszen amit önmagadban nem ismersz kelloképpen, azt másban sem tudod még megtalálni és értelmezni.
A mentális réteg megfigyelése a legegyszerűbben akkor történhet, amikor egy előadót figyelsz, aki éppen koncentrál, miközben erősen sugározza is ki az információt, amit át akar adni a hallgatóságnak.
A kozmikus réteg megtapasztalásához azonban már szükséges a 'magasabbrendű' mágia ismerete. A tudatosított egységélmény, a 'Minden' megértése csak az egyik pólusa ennek a rétegnek. A másik a 'Semmi' befogadása, az 'Én' olyan mértékű összehúzódása és kiterjesztése, amihez eljutni csak az alsóbb síkok megismerése után lehetséges.